"A siker a mi kábítószerünk" Ez a második angol nyelvű lemezetek ... Ami más most az az, hogy egyszerre két nyelven adtuk ki az albumot, és a jövőben is így akarjuk folytatni. Németül vagy angolul szeretsz jobban énekelni? Az angol és a német is a részünk, de nem tudom megmondani, melyiket szeretem jobban. Valójában, amikor az USÁban turnéztunk, akkor énekeltem utoljára németül. Többet énekeltünk angolul, igen, de a rajongók a német dalainkat is hallani akarják. Sőt, velünk énekelnek! A Scorpions híres volt az USÁban... (nevet.) Az a banda egy legenda, legendás dalokkal. Nem a mi stílusunk! A Rammstein ugyanaz. Nagyszerűek a színpadon, de ők sem a mi ízlésünknek valók. Sok emberrel dolgoztatok. Ettől érettebb lett a hangzás? Valójában ez egyfajta fejlődés volt a számunkra, de nem olyan, amit szándékosan csináltunk. Nem terveztük el, hogy "Most valami új hangzást fogunk alkotni." Sokáig nem írtunk, így meg akartuk nézni, milyen zenét akarunk csinálni. És végül ez lett az eredmény. Úgy gondoltuk, megpróbálunk valami újat a gitár, a basszusgitár és a dobok mellett. Így történt de egyáltalán nem tudatosan. Sok a szintetizátor. Emlékeztet a 80as évekre ... Igaz. Habár mindannyian más zenét hallgatunk, másrészt, az album készítése alatt nem hallgatunk zenét. Annyira csak önmagunkra összpontosítunk és így nem ér minket semmilyen befolyás. Kipróbáltuk, meddig nyújthatjuk a Tokio Hotel-hatást. És még a felvételek alatt is sok dolgot kipróbáltunk, amit akartunk. Azt tettük, amit belül éreztünk és ez az eredménye. Mit gondolsz, amikor a régi dalaitokat hallgatod? A hangom abszolút megváltozott mert mélyebb lett, de másrészt igaz, hogy idősebbek lettünk de nem szükségszerűen érettebbek. Ó igen? Kicsapongó rock'n'roll életed van? Nem azt kapom, amire gondolsz! (nevet) Amikor turnézunk, nincs alkohol. Szükségünk van a jogainkra. Ha bulizni megyünk, akkor mindent beleadunk ami rock'n'roll! A "World Behind My Wall," dalában azt énekled: "Egy napon kész leszek arra, hogy megnézzem a világot a falam mögött." Elég érdekes... Valójában természetesen a producereinkkel írtuk a dalokat, de ez a dal borzalmasan személyes. Nem arról szól, hogy be vagyunk zárva, hanem arról, hogy mindig falak vesznek körül. Ez történik velünk már öt éve. Ez egyike a siker hátulütőinek, hogy nem mehettek el szórakozni, anélkül, hogy a rajongók ne zaklatnának? Igen, anszolút. Szeretnénk kicsit kikapcsolódni, megnézni a világot. De a sikert is szeretjük. Régen, amikor más országokban jártunk, testőrök nélkül sétálgattunk az utcán. Most már ez lehetetlen. De azt akarjuk, hogy az emberek ismerjék és hallgassák a zenénket, így a siker olyan lett nekünk, mint egy kábítószer. Mit tennétek, ha nem lennétek zenészek? Bizonyára munkanélküli zenészek lennénk, és klubbokba járnánk, bárról bárra, hogy kicsit zenélhessünk. Másrészt, pornófilmeket csinálnánk, hogy több pénzünk legyen! Hogy? Valaki már felkért téged? Nem. Nem közvetlenül. Senki nem fog felkérni engem, mert nem igazán valószínű, hogy részt vennék a filmben. Nem készült még terv egy Tokio Hotel-filmre? Gondolom nem pornó lett volna! (nevet.) Egyértelmű, hogy volt már felkérés, persze nem egy pornófilmre. Személy szerint nagyon tisztelem a színészeket, de az embernek tudnia kell, hogyan ne játssza túl a szerepét. A zenészeknek nem kellene színészkedniük és a színészeknek nem kellene zenélniük. Jobb nem keverni a dolgokat. De nem zárjuk ki a lehetőséget, ha egy nap a megfelelő szerepet kínálják fel nekünk. A társaid nem érzik magukat egy kicsit elhanyagolva néha, hogy te kapod az összes figyelmet? Ez sosem volt nálunk téma. De most visszatérő téma, amiatt, hogy az új album borítján csak én vagyok egyedül. Ez megzavarja a világot, az tuti. De sosem volt nálunk téma mert minden bandának van egy énekese és a miénkben történetesen én vagyok az.