Bill Kaulitz: "Nem vagyok egyéjszakás típus" A filmje, az "Arthur und die Minimoys 2" alkalmából, amelyben Bill Kaulitz a főhősnek kölcsönözte a hangját, a Gala találkozott a Tokio-Hotel-énekessel, hogy beszélgessenek a lányokról, a pletykákról és a konyhaművészetéről Az "Arthur 2"-ben, Luc Besson új animációs filmjében, már másodszor kölcsönzi a hangját a kis hősnek. Nehéz azonosulni egy mesefigurával? Már az is kihívás, hogy egy fantáziavilágba képzeljem magam, és hogy egy mesefigurát a hangom segítségével érzelmekkel ruházzak fel. A legnehezebb az, ha hirtelen parancsra nevetnem vgy sírnom kell. És a legtöbbször egymásután. De a végén egészen jól sikerült minden. El tudja képzelni, hogy egy mozifilmben a kamera elé álljon? Tulajdonképpen mindig az volt a véleményem, hogy az énekesnek énekelnie kell, a színésznek pedig színészkedni. De őszintén szólva, az utóbbi időben sokat gondolkoztam ezen, hogy kipróbálnám-e egyszer. Egyáltalán nem tudom, vajon van-e elegendő tehetségem ehhez. Ezért először egy kisebb szereppel kezdeném. Gonosz figurát vagy szuperhőst szeretne eljátszni? Mindenképpen gonoszat. A legszívesebben egy vámpírt vagy egy drogost - igen, ezek az abszolút álomszerepeim. A következő "Twilight-könyvet valószínűleg hamarosan elkezdik forgatni milyen lenne gonosz vámpírt játszani Robert Pattinson oldalán? Hey, a "Twilight"-ra azonnal igent mondanék. Az "Arthur 2"-ben a kis hős szíve Selena hercegnőért dobog. Az ön szíve ennek ellenére még keresi az Igazit ... Nagyon szeretnék szerelmes lenni, de ez egyszerűen nem jön össze emelett az életvitel mellett, amelyet folytatok. A "Tokio Hotel-lel legfeljebb két napot töltünk egy városban és utána repülünk tovább a következőbe. De nekem egy kapcsolatban nagyon fontos a bizalom. Hihetetlenül bizalmatlan vagyok és nagyon kevés embert engedek közel magamhoz.  Természetesen lenne lehetőség, hogy minden este a szobámba vigyek egy lányt, de még sosem csináltam ilyet. Egyáltalán nem vagyok egyéjszakás típus. És nem is keresek ilyet. Olyan valakit keresek, aki valóban jelent nekem valamit. Mit kell tennie egy nőnek, hogy felkeltse az Ön érdeklődését? Sugározzon életörömöt, legyen spontán és öntudatos. Ezenkívűl meg tudjon állni a saját lábain és az élete ne az enyémtől függjön. A karrierje a "Tokio Hotel-lel" olyan, mint egy tündérmese. Világsztárok lettek az elmúlt öt évben. Kívánja néha, hogy csak az az egészen normális Bill Kaulitz lehessen, aki azelőtt volt? Abszolút. Bizonyos napokon felébredek és azt gondolom: Oh Istenem, ez az egész olyan megterhelő, ma nem akarom és nem is tudom megtenni. Természetesen óriási a nyomás, ami ránk nehezedik és a legnagyobb gondot én okozom saját magamnak. A bátyám, Tom és én mindent irányítani akarunk. Nekünk hihetetlenül nehéz, másokra bízni a döntést. Minden rajtunk megy keresztül - és ez néha egyszerűen túl sok. De ez a probléma az irányítási vággyal csak ritkán fordul elő nálam, és nem tudok rajta változtatni. Hogyan tudja kipihenni magát, új erőt gyűjteni? Az egyetlen, ami igazán kikapcsol, az a családommal, a suliban megismert régi barátaimmal és a kutyáimmal töltött idő. Csak ebben a szűk körben, azokkal az emberekkel, akik már a Tokio Hotel előtt is ismertek, tudok igazán teljesen kikapcsolni. Bennük száz százalékig megbízom. Ezek a barátságok nagyon intenzívek és ezért hihetetlenül fontosak nekem. De csak úgy diszkóba menni a régi haverokkal, ez már nem lehetséges ... Nem, már nincs normális életem - és soha többé nem is lesz. Egyáltalán nem áltatom magamat. Ha kilépek a házból, ott vannak a testőrök és a bejárati ajtó előtt is áll egy. A siker átok és áldás is egyszerre. Vele sem tudok élni, és nélküle sem. Szükségem van rá: a színpadra, a fellépésekre, a rivaldafényre. Ez ad nekem erőt, ez a hivatásom, és szeretném egész életemben ezt csinálni. De természetesen vannak olyan napok is, amikor szívesen lennék hétköznapi ember. Mit tenne egy olyan napon? Egy bulival összekötött vakáció sok baráttal egy kétcsillagos szállodában Mallorcán vagy Ibizán. Egy olyan, amikor az ember már a repülőn elkezd Sangriát iszogatni. A jelenlegi pletyka az, hogy nagyon elhatalmasodott Önön a stressz és étkezési rendellenességgel küzd ... Összesen három pletyka van, aki ebben az évben ismét felbukkant: Bill Kaulitz anorexiás. Bill Kaulitz meleg. Bill Kaulitz elhagyja a bandát. De egyáltalán nem igaz. Mindig is vékony voltam és egy grammot sem hízok, mindegy mit csinálok. Egyáltalán nem figyelek erre. Turmixot és kólát rendelek, krumplit eszek - de csak vegetárináus kajákat. Már másfél éve nem eszünk húst Tommal. Néha Ön is főz? Legfeljebb egy tányér tésztát tudok megfőzni. De túl lusta vagyok hozzá. Útközben a bandával mindig a szobaszervízt hívjuk, máskor pedig egy fagyasztott pizzát tolok a sütőbe. És a kedvenc étele – leszámítva a fagyasztott pizzát? Korábban imádtam a kacsát vöröskáposztával és krumplival. De most, mint vegetáriánus, már csak a köretet eszem. Ezért a legszívesebben rakott tésztát eszek sok sajttal. Biztos, hogy a géneken múlik, hogy nem hízunk. Tom ugyanannyit nyom a mérlegen, mint én - csak a ruhái sokkal bővebbek. Na igen, és többet is sportol, mint én. Mit tesz azért, hogy fitt maradjon? Azért, hogy a szervezetem kibírja a küszöbönálló koncerteket, megint elkezdtem kocogni. Habár tulajdonéppen egyáltalán nem vagyok sportos alkat. Erősportok, úszás, futball - egyiket sem űzöm. Forrás: http://www.gala.de/stars/interview/83554/Bill-Kaulitz-Ich-bin-nicht-der-One-Night-Stand-Typ.html