5 évig semmit sem lehetett hallani a Tokio Hotelről.
Bill és Tom Kaulitz Los Angelesbe költözött és rátalált az inspirációra valamint a szabadságra. A DPA hírügynökségnek adott interjújukban az ikrek meséltek a névtelenség adta luxusról, a sikoltozó lányokról és új albumukról, a “Kings of Suburbia”-ról.

SÜDTIROL NEWS: 5 évig nem jelentettetek meg Németországban új albumot. Miért tartott ilyen sokáig?
BILL: Tommal Los Angelesbe költöztünk és aztán először mindketten egy kis magánéletre vágytunk. Abban az időszakban nagyon sokat dolgoztunk, ezért szünetet tartottunk és aztán lassacskán visszatértünk a stúdióba. Sokan egyik albumot adják ki a másik után, számunkra ez olyan természetellenes.

SÜDTIROL NEWS: Akkor az Egyesült Államokban találtatok inspirációra az új albumotokhoz?
BILL: Pontosan. Ott ismét volt magánéletünk. Németországban nem mozdulhattunk ki, semmit sem tudtunk csinálni, úgy gondoltuk, nagyon bezárkóztunk: honnan szerezzünk így inspirációt? Hosszú idő után először tudtunk végre igazán élni. És természetesen az élet meghozta az inspirációt is.

SÜDTIROL NEWS: Megint Németországban fogjátok élni a magánéleteteket?
BILL: Nem! Továbbra is az Egyesült Államokban fogunk élni. Csak múlt héten jöttünk Los Angelesből Tommal.
TOM: Aztán majd megint visszarepülünk. De most jelenik meg az album, így igazából sehol sem élünk most. A turnén állandóan úton vagyunk, így olyankor nem szoktunk hazautazni.

SÜDTIROL NEWS: Akkor nagyon kellemetlenül érzitek magatokat Németországban. Nem akarjátok megint kitenni magatokat ennek?
BILL: Nem, valójában csak fellépni jövünk ide. Imádom Németországot, és tökre örülök, hogy itt vagyok, de nem tudnék állandóan itt élni. A zenekarra való tekintettel természetesen szeretnénk többet jönni Németországba és itt koncertezni. Aztán újra visszamenni és aztán újra és újra! Van magánéletünk, de Los Angelesben.

SÜDTIROL NEWS: Hogy tudtok észrevétlenül élni az Egyesült Államokban?
BILL: Nagyon is! Össze sem hasonlítható. Los Angeles egy hatalmas város. Sokkal nagyobb névtelenséggel jár. Egyszerűen felveszel egy baseball sapkát és egy napszemüveget és már mehetsz is. Nagyon jól el lehet benne merülni.
TOM: Németországban minden sokkal kisebb és bensőségesebb. Imádjuk a névtelenséget, bár másoknak ez lehet rossz.

SÜDTIROL NEWS: Mi változott a zenétekben?
BILL: Az albumunkat nagymértékben inspirálta az újonnan szerzett szabadság. Az Egyesült Államokban, szerencsénk volt, mert egyszerűen kimozdultunk, buliztunk, klubokba jártunk.
TOM: Számunkra egyszerűen luxus, hogy időnk volt az albumra. Korábban mindig egy nagy rohanás volt, valahol lefoglaltunk 2 hétre egy stúdiót és aztán minden dalt nagyon gyorsan kellett megírni és felvenni. Most volt időnk zenélni, mert úgy éreztük, hogy szeretnénk csinálni, nem pedig, hogy kell. Ez zeneileg iszonyatosan inspirálta az albumot. Az új inspiráció változtatott a zenén is.

SÜDTIROL NEWS: A dalszövegek szintén érettebbek lettek?
BILL: Ez egy természetes folyamat. Nem mentünk rá tudatosan egy fajta zenére. Olyan zene, amit mi magunk is szívesen hallgatunk. Szerintem sok felnőtt is így fogja gondolni.

SÜDTIROL NEWS: A rajongóitok időközben szintén már a húszas éveik közepén járnak, és többé már nem lesznek sikoltozó tini lányok.
TOM: Húszas éveik közepén is sikoltozhatnak. Főleg ha meglátnak engem.

SÜDTIROL NEWS: De akarjátok hallani?
BILL: Nem úgy vonultunk a stúdióba, hogy most akkor egy bizonyos célcsoportnak akarjuk készíteni ezt az albumot. Egyszerűen olyat akartunk összehozni, amit magunk is jónak találunk. Természetesen a rajongók közt sokan vannak, akik korunkbeliek, nagyjából mind húszas éveik közepén vagy végén járnak.
TOM: A mi célcsoportunk az olyan emberek, akik jó zenei ízléssel vannak megáldva.

SÜDTIROL NEWS: Nagyon magasak az elvárások az új album kapcsán, ami nagy kockázatot is jelent.
BILL: Mikor mondtuk, hogy most semmit sem akarunk csinálni, persze mindenki azt mondta, hogy ez “karrier öngyilkosság”. Van, amikor az embernek vissza kell vonulnia, ha nem így tettünk volna, akkor most nem lenne új album, amiről beszélgethetnénk. De ez tűnt a helyes lépésnek.

SÜDTIROL NEWS: 14 éve turnéztok együtt. Nem áll fenn annak a veszélyes, hogy egyszer csak majd nem akartok már együtt dolgozni?
BILL: Ez mindig kicsit giccsesen hangzik, de mi négyen már nagyon kiskorunk óta ismerjük egymást. Nagyon összeszoktunk és már nem érhetnek minket meglepetések.
TOM: Van, hogy hónapokig nem találkozunk, és aztán ha igen, minden olyan, mint régen. Ez 14 éve így van, és a következő 14 évben is így lesz.

SÜDTIROL NEWS: A növekvő őrülettel a koncertekkel is leálltatok. Ez is egy lehetőség volt?
BILL: Pont ezért tartottunk szünetet. Már nem bírtam azt a nevet hallani, hogy “Tokio Hotel”. Mint már mondtuk, mindig ugyanaz volt és mindig előjöttünk a következő albummal. Ha ez megtörténik, akkor egyszerűen nincs egyfajta egyensúly. Ezért kellett szünetet tartanunk, és aztán újult erővel visszatérni.
TOM: Igen, most ismét örömünket leljük benne. Három klipet is forgattunk.

SÜDTIROL NEWS: Mi lesz más az negyedik albumotokkal és az új turnéval?
BILL: Most már más idők járnak. Mikor mi ismertté váltunk, nem volt még Facebook, Twitter vagy Instagram. Ma már kicsit régi módinak számít, de akkor még voltak aláíró kártyáink. Ma már ilyen nincs.
TOM: Sokkal inkább egy közös szelfie-t akarnak. Most már az a kérdés: nyomtassunk-e még egyáltalán aláíró kártyát?

Forrás: SüdTirol News.it

A fordításért köszönet illeti Betty-t! (http://www.tokio-h.com/)