A sajtó és 100 szerencsés rajongó (a belépőket csak nyerni lehetett) vett részt az egykori tini zenekar zenei visszatérésén.
A mozin kívül öregek (sajtó) és fiatalok (rajongók) várakoztak izgatottan.
A rajongók 95%-a nő, csupán pár Bill Kaulitzra emlékeztető frizurás fiú áll sorban telefonjaikkal – a 19. sorban.
Hol vannak a fiúk?
Türelem – A műsorvezető bejelentette, hogy először egy 25 perces filmet nézünk meg a Kaulitz ikrek Los Angeles-i életéről… 25 perccel később megtudtuk:
• Bill és Tom szeret az ágyon ülni.
• Hiányzik nekik Németország, különösen az isteni zsemle.
• Többet dohányoznak, mint Németországban, mert olyan nagyszerű cigaretta kapható az Egyesült Államokban.
• Tom úgy néz ki, mint a Machine Head heavy metal zenekar énekese fiatal korában.
Aztán a műsorvezető egy újabb meglepetést jelent be: Három új dal!
Milyen barátságos: a rajongók nem fogták vissza magukat, mikor lejátszották a dalokat.
A zene: Valójában nagyon jó. Szintetikus pop, mely néha a Coldplayre emlékeztet. De mégis nagyon más hangzás. Elkezdődik a sikoltozás!
Itt van mind a négy fiú (igen, Gustav és Georg is)!
A 15. sortól a rajongók sikítoznak – az első sortól (még hangosabban) a fotósok. Udvariasan kérik őket: “Ide nézzetek kérlek, az ÉN KAMERÁMBA”, volt a fotósok kedvenc mondata.
Magam is úgy gondolom: “Hűha, jól megnőtt ez a Bill.” Aztán lenézek. Hoppá, mi az a cipő?
Bill és Tom 30 percig válaszolgat a sajtó kérdéseire.
Bill: “Ez nem egy visszatérés, mivel sosem tűntünk el igazán.”
Tom: “Az első próbánkról jövünk. Gustav és Georg kicsit berozsdásodott.” (mindenki nevet – kivéve Gustavot és Georgot, akik mereven néznek).
Természetesen, volt az a fura kék ormányos dolog a “Girl Got a Gun” videoklipben:
Bill: “A plüssállat szerintünk nagyon vicces volt és reméltük, hogy az emberek is majd nevetnek rajta.”
Tom: “Nekem csak később tűnt fel a kék plüssállatnak a “farka”. Azt akartuk, hogy ő is itt legyen ma, de nem jutott át a vámon.”
Témánál maradunk: Mi van a tömeges szex jelenettel a “Love Who Loves You Back”-ban?
Bill: “Mindig is akartam egy ilyen jellegű klipet. A Parfüm című film inspirálta. Először úgy volt, hogy nem kéne benne lennem az ölelkezős jelenetben, de szívesen részt vettem benne – nem voltak gátlásaim, mondjuk az első szereplő túl sokat használta a nyelvét.”
A srácok kinőtték a kamaszkort?
Bill: “Már azelőtt, hogy az Egyesült Államokba költöztünk.”
A fő ok, amiért az Egyesült Államokba menekültek?
Bill: “A Tokio Hotelen kívül nem volt életünk – ki kellett belőle szakadnunk.”
Tom: “Nem akartuk elhagyni a rajongókat, de normális életre vágytunk. “
A siker okozta nyomás?
Bill: “Nem. És ami egy országban nem működik, az attól még működhet máshol. Hatalmas táborunk van – így nyugodtak vagyunk.”
Tom: “A turnék jelentik számunkra a legnagyobb sikert. Már tervezzük is a 2015-öst.” (a rajongók felsikoltanak)
20 perc után Georg és Gustav is megszólal: Hogy vagytok?
Gustav: “Szuperül.”
Georg: “Jól.”
Hogyhogy ennyire örültök, hogy Berlinben vagytok?
Bill: “Soha nem jártam még a Berghainban (berlini klub) és most feltétlenül el akarok menni. Remélem, hogy sikerül.”
Dohányzás: Példaképnek tekintitek magatokat?
Bill: “Nem, egyszerűen nem akarjuk megjátszani magunkat.”
Tom: “Azért senki se dohányozzon, mert mi dohányzunk!”
Zárás: Tom és Bill igazi nagydumás, de ugyanakkor laza és barátságos. Ahogy az ezt követő dedikáláson is, ami csak a rajongóknak szólt. Mindenki készíthetett fotót és kapott aláírást és átélhette a varázslatot.
Üdv újra itt!
Ilyen kedvesen töltötte a Tokio Hotel az idejét a rajongóikkal!
Forrás: Bild.de
A fordításért köszönet illeti: Betty (http://www.tokio-h.com/).