FOCUS: Nagy felbolydulást okozott a “Love Who Loves You Back” klipetek. Bill, sok ember azt akarja tudni, hogy biszexuális vagy-e. Bill, nyíltan beszéltél arról, hogy szerinted a szerelem nemtől független. Az embereknek manapság miért van szükségük ilyen címkékre?
BILL KAULITZ: Ez egy jó kérdés, amit magam is felteszek. Nem értem. Az üzenetem: Ne címkézzünk, és ne csináljunk ebből ekkora ügyet. Mindenki szeresse, akit akar, anélkül, hogy ezt a tetőről kiáltaná szét a világnak. Egyébként sem mi döntünk róla, hanem a szívünk dönti el, hogy kit szeretünk. Erre mindenki rá fog jönni valamikor majd.

FOCUS: Ezt nem tudod megjósolni…
BILL KAULITZ: Pontosan. Ki tudja, talán kilépek a hotelem ajtaján és találkozom életem szerelmével. Az ilyen találkozások mindent megváltoztatnak. Ezért találom nehéznek, hogy nemhez, valláshoz vagy egyéb más korlátokhoz kössem a szerelmet.

FOCUS: Szerintetek az emberek túlságosan szűk látókörűek?
GUSTAV SCHÄFER: Határozottan.
BILL KAULITZ: Abszolút. Szerintem az embereknek sokkal nyitottabbnak kéne lennie a szerelemre. Úgy gondolom, unalmas ez a sztereotípiás gondolkodás. Régebben mindig azt mondták nekem az emberek: “Fiúként nem hordhatod ezt meg azt, és sminket sem viselhetsz.” Szerintem ez hatással van a divatra is, ahogy a szerelemre és a szexualitásra is. Mindenki éljen úgy, ahogy neki jól esik.

FOCUS: Hogyan lehetne ezeket a mintákat feloldani?
BILL KAULITZ: Csak kezdeményezned kell. Mi nem vettük túl komolyan a klipünket, van benne pár vicces részlet is. Csak bátorítani próbáltuk az embereket azzal, hogy azt mondjuk: Nyugodjon le mindenki!

FOCUS: Az új album címe, “Kings of Suburbia”. Mit jelent ez?
BILL KAULITZ: Mi a külváros legmélyebb részéből jövünk, így ismerjük a külvárosokat. És ez az az érzés, mikor felveszel egy remek dalt. Úgy érzed magad, mint a világ és az univerzum királya. De ha felülről nézed a világot és látod az emberek millióit a kis mikrokozmoszukkal, akkor elveszti jelentőségét. Nekünk is ilyen érzésünk volt, mikor felvettük az albumot.

FOCUS: Az új albumotok másként hangzik, mint a korábbi munkáitok. Hogyan jellemeznétek az új album hangzását.
GUSTAV SCHÄFER: Őrült.
BILL KAULITZ: Sokkal elektronikusabb. Nagyon sokat buliztunk Los Angelesben és hagytuk, hogy DJ-k, fesztiválok és az elektronikus zene inspiráljunk minket. Nagyon sokat kísérleteztünk, igazából rengeteg időnk volt rá. Először készítettünk mindent magunk. Sokat adott nekünk is zenészként. Énekesként új dolgokat próbáltam ki. Korábban már nagyon untuk a dolgokat, így ideje volt valami újnak.

FOCUS: Fontos, hogy mindig újradefiniáljátok magatokat előadóként?
BILL KAULITZ: Egyértelműen! Kényszeríteni amúgy nem lehet, de nálunk ez természetesen fejlődött. Az album dalait tekinthetjük az elmúlt 4 év “Best of” kiadásának. Nagyon sok dalt készítettünk ez idő alatt és azt gondoltuk: Hogyan lehetne a legerősebb és legjobb album? Ezért raktuk így össze a dalokat.

FOCUS: Az album első helyen áll sok országban. Szerintetek meggyőztétek zeneileg a rajongóitokat? Vagy azért veszik meg albumot, mert a Tokio Hotelé?
BILL KAULITZ: Az előrendelések nagyon jól alakultak, mikor még egy dal sem jelent meg, sőt a deluxe változat is nagyon gyorsan elfogyott. Természetesen a rajongóink a dalok ismerete nélkül is megvették. Jelenleg pozitív visszajelzéseket kapunk tőlük, de vannak új emberek is, akik azt gondolják, hogy jó a dal és megveszik. Aztán akarják az albumot is, mert nagyon tetszett nekik az első három dal.

FOCUS: Van kedvenc dalotok az albumon?
BILL KAULITZ: Ezt nehéz megmondani. Minden dalnak van egy története és sok időt töltöttünk velük. De alapvetően mindannyiunknak a “Love Who Loves You Back” a kedvenc dala, ezért adtuk ki kislemezként. A “We Found Us” az én személyes dalom.

FOCUS: Miről szól a dal?
BILL KAULITZ: Egy bizonyos érzésről: nagyon szeretek klubokba járni bulizni, sokkal jobban, mint a többiek és Tom. Ha hétvégén nem dolgozom, akkor például nem tudok egyszerűen otthon ülni. Keverednem kell az emberekkel, különben lehangolttá válok. Szerintem legtöbbünk ilyen. Szerintem az emberek nem az egyedüllétre teremtettek. A dal arról szól, hogy éjszaka mindenki keres valamit. Mindenki azért megy el szórakozni, hogy találjon valamit és a dalban két ember talál egymásra egy klubban.

FOCUS: A “Kings of Suburbia” dalban azt énekled: “[...] Hogy elfogadjam, amin változtatni nem tudok. [...] hogy változtassak azon, amin tudok.” Milyen dolgokat kell elfogadni az életben?
BILL KAULITZ: Ez egy imádság, amit már régóta gyönyörűnek találok, így beleraktam a dalba. Nem én írtam. Számomra a legnagyobb feladat az életemben, hogy megtanuljam elfogadni a dolgokat illetve, hogy nyugodtabbá váljak. Teljesen irányításmániás vagyok minden szempontból. Nem tudom átengedni az irányítást, különösen, ha munkáról van szó. Továbbá nagy gondom van a hatalommal is: nem bírom elviselni, ha megmondják nekem, hogy mit tegyek, mit viseljek, mi a helyes és helytelen. Nagyon önálló vagyok. Ha kényelmetlenül érzem magam, akkor könnyedén változtatok a megjelenésemen és más ember leszek. Számomra a szabadság a legfontosabb dolog az életben, de akkor is, ha munkáról van szó. Néha olyan dolgok történnek velem, hogy azt gondolom: “Nyugodj meg! Csak el kell fogadnod, és nem változtathatsz mindenen.” Békességre vágysz, hogy úgy fogadd el a dolgokat, ahogy vannak és ez nem könnyű.

Forrás: Focus.de

A fordításért hatalmas köszönet Betty-nek (http://www.tokio-h.com/).