Megszállott

Egy éjszaka – egy visszhangzó sikoly
Csend, hangosabb, mint előzőleg,
Egy vércsepp a padlón,
Hideg szél süvít az ajtómon keresztül.

Oh – gyönyörű vagy,
Ne menj el – annyira szükségem van rád.

Refrén:
Minden fájdalom, amit megosztottunk,
Minden dicsőség, ami a miénk volt,
Vége van, vége van - de mindig
el leszek veszve a mában, a múltban
elveszett a jövőben, ami a miénk volt,
Vége van, vége van - de mindig is a megszállottad leszek.

Nincs élet – nincs hang – csak te és én,
A vég olyannak tűnik, mint az első alkalom.

Oh – gyönyörű vagy,
Ne menj el – annyira szükségem van rád.

Refrén:
Minden fájdalom, amit megosztottunk,
Minden dicsőség, ami a miénk volt,
Vége van, vége van - de mindig
el leszek veszve a mában, a múltban
elveszett a jövőben, ami a miénk volt,
Vége van, vége van - de mindig is a megszállottad leszek.

Haza, gyere haza,
Haza, gyere haza,
Haza.

Refrén:
Minden álom, amit megosztottunk,
Minden szó, amit kimondtunk,
Vége van, vége van - de mindig
el leszek veszve a mában, a múltban
elveszett a jövőben, ami a miénk volt,
Vége van, vége van - de mindig is a megszállottad leszek.
A megszállottad leszek.
A megszállottad leszek.

Fordította: Jolie
 

5 évig semmit sem lehetett hallani a Tokio Hotelről.
Bill és Tom Kaulitz Los Angelesbe költözött és rátalált az inspirációra valamint a szabadságra. A DPA hírügynökségnek adott interjújukban az ikrek meséltek a névtelenség adta luxusról, a sikoltozó lányokról és új albumukról, a “Kings of Suburbia”-ról.

SÜDTIROL NEWS: 5 évig nem jelentettetek meg Németországban új albumot. Miért tartott ilyen sokáig?
BILL: Tommal Los Angelesbe költöztünk és aztán először mindketten egy kis magánéletre vágytunk. Abban az időszakban nagyon sokat dolgoztunk, ezért szünetet tartottunk és aztán lassacskán visszatértünk a stúdióba. Sokan egyik albumot adják ki a másik után, számunkra ez olyan természetellenes.

JOJO: Helló, itt JoJo, és igen, még mindig ugyanabban a ruhában vagyunk.
GEORG: Büdös is van már.
JOJO: Igen, úgy bűzlesz, mint egy ???. Szóval eddig minden pénteken megjelentettetek egy új dalt. Szóval “Run, Run, Run”, “Girl Got a Gun”, mi van erre a hétre?
TOM: Most jön az igazi kislemezünk, ami a “Love Who Loves You Back”.
JOJO: “Love Who Loves You Back”. Szóval most jön az igazi, akkor, ami eddig volt, az inkább ízelítő volt.
TOM: Igen, ízelítő.
JOJO: Ez az igazi.
TOM: Igen.
JOJO: Meséljetek róla, mit a háttértörténete, mit kell az embereknek tudnia?
BILL: Ez a dal a szerelemről szól. Igazából próbáltunk egy nagyon érdekes videót készíteni hozzá, ami nagyon jó lett. Érdekes.
TOM: Intenzív.
BILL: Igen, érdekes és intenzív élmény volt, egy csomó emberrel csókolóztunk.
TOM: Miért csókolóztunk? Mi a háttérben voltunk, és Bill csinálta.
BILL: Igen, szóval én csókolóztam…
JOJO: Szóval random színészekkel csókolóztál?
BILL: Igen.
TOM: Nem is, mert az utcán szólítottuk le őket.
GEORG: Mentünk az utcán és mondtuk, gyertek.
BILL: Volt, aki nemet mondott, de páran azt mondták, hogy jó.
TOM: Alig lehetett olyat találni, aki csókolózni akart Billel, hogy őszinte legyek… Fizetnünk kellett némi pénzt az embereknek.
JOJO: Amit meg kell tenni, azt meg kell tenni.
TOM: Igen, pontosan.
JOJO: ???
TOM: Tudod, azért ez az embereknek is nehéz volt.
JOJO: Mennyit kellett… értitek?
TOM: Folyamatosan fizetnem kellett, a saját zsebemből.
BILL: Minél több volt a nyelv, annál több pénz kellett.
TOM: Pontosan.
JOJO: Akkor számoljunk csak…
TOM: Lányonként lehetett 50.000 $.
JOJO: Magas volt a költségvetés úgy tűnik.
BILL: Igen, ez egy nagyon drága klip.
JOJO: Szóval térjetek majd vissza, jövő héten minden kiderül. Mindjárt visszatérünk a Tokio Hotellel… vagyis a jövő héten.

A fordításért köszönet illeti Betty-t (http://www.tokio-h.com/).

Imádott, elutasított, ünnepelt és kinevetett, de sosem figyelmen kívül hagyott: A debütáló kislemezük, a “Durch den Monsun” megjelenése után a Tokio Hotel az elmúlt évtized egyik legsikeresebb német zenei exportcikke lett. Különösen Franciaországban talált a zenekar lelkes vásárlóerőre és a kislemezeik és az albumaik helyet kaptak a francia slágerlistákon. Mostanra még az átlagos német állampolgár is, aki csak zenét hallgat, megismerte a frontember Bill kaulitz kifejező stílusát – még akár azt is mondhatjuk, hogy az emberek büszkék a négy német srácra, mivel külföldön is megcsinálták a szerencséjüket – ritkaság egy német művész számára. A Bill és Tom Kaulitz-cal készített interjúnkban elhatároztuk, hogy kiderítjük, hol voltak az elmúlt négy évben, hogy látjuk-e majd Billt egyszerű trikóban és farmerben, és különösen azt szerettük volna tudni: milyen lesz az új album hangzása.

Mate Magazine #43/2014

Idolized, dismissed, celebrated and sneered at, but never overlooked: After the release of their debut single “Durch den Monsun”, Tokio Hotel became one of the most successful German music export of the past decade. Especially in France the band found a buyership and their singles and albums found a spot in the French charts. By now, even the average German who listens to music has come to terms with the expressive style of frontman Bill Kaulitz – you could even say that people are proud of the four boys from Germany, because they made it abroad – a rarity for German artists. In our interview with Bill and Tom Kaulitz, we intended to find out where they have been in the past four years, if we will – at one point – get to see Bill wear a plain T-Shirt and Jeans and especially: how the new album sounds.

Most felgyorsultak!
A Tokio Hotel már meg is jelentette következő klipjét a ”Girl Got a Gun”-hoz a ”Run, Run, Run” című daluk után. A dal egy szakításról szól, de a srác nem tud elszakadni a lánytól, mert szexuálisan vonzódik hozzá.
A ”Girl Got a Gun” klip nagyon bizarr, és nem igazán jött be a hűséges Tokio Hotel rajongóknak. Őrült ruhás nők játszadoznak a pisztollyal és bosszúhadjáratot terveznek az egyik nő exbarátja (egy kék plüss szörny) ellen.
A rajongók véleménye egyértelmű. Az egyik azt írja: ”Ez a hála a rajongók türelméért, hogy hosszú éveken át egyetlen videót sem osztottatok meg. Tudom, megváltoztatok, de ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen szar videót kell nekünk bemutatni.” Egy másik hozzászóló szerint: ”Remélem, ez az album lesz életetek legnagyobb bukása. Ez egy szar és sértés az igazi Tokio Hotel rajongók számára.”

Forrás: Bravo.de

A fordításért köszönet illeti: Betty (http://www.tokio-h.com/).
 

Forgatási helyszín: “GGAG” – Kalifornia, a semmi közepén, 04:03

KRIS MOYES: Mindenki lövöldözik?!
MISSY BLOWBACK: Ezt nézted már?

SMINKES #1: Mindent, szó szerint mindent be kell festeni.
SMINKES #2: A fülét is, mindent?
SMINKES #1: A fülét is, mindent.
MISSY BLOWBACK: Úristen!

BILL: A “Girl Got a Gun” klipforgatásán vagyunk, a semmi közepén. Semmi sincs, csak hőség.
RIPORTER: Ki állt elő a “Girl Got a Gun” klip ötletével?
TOM: Nem én találtam ki! A “Girl Got a Gun” forgatókönyvéhez semmi közöm.
BILL: Oké, úgy volt… szerintem, mi találtuk ki közösen Krisszel. De tőlem származik az ötlet, hogy a pasik olyanok legyenek a klipben, mint a transzvesztita előadók [drag queen: Olyan transzvesztita előadó, aki eltúlozva hangsúlyozza ki "nőiességét"]. Ezt bele akartam tenni és aztán Kris – aki egyébként szuper videókat készített már -, és aztán azt mondtuk, oké ezt csináljuk meg együtt és imádta az ötletet, rögtön benne volt, mikor találkoztunk.
TOM: Ő találta ki a szuper ruhákat…
BILL: Ő találta ki a szuper sminket és ruhákat. Kint találkoztam a szereplőkkel és nagyon-nagyon király sminket kaptak. Nagyon elégedett vagyok vele. Igazából szinte tetőtől-talpig befestették őket. Ez nagyon más stílus lesz, mert ez nem egy tipikus videó, amit csak úgy elpróbálunk. Kosztümileg és a történet szempontjából és persze, a szereplők szempontjából, és ahogy forgatjuk, nagyon más…
TOM: Nagyon furcsa lesz.

Los Angeles – Magdeburgi tini zenekarként a 2000-es években megdöntöttek minden rekordot. De a siker rögtön letarolta a frontembereket, Bill és Tom Kaulitzot, ezért 2009-ben úgy döntöttek, hogy a névtelenségbe menekülnek. Los Angelesben, a most már 25 éves ikrek nem csak a boldogságukat találták meg, hanem az ihletet az új albumukhoz. “Kings of Suburbia” a címe és “arról az érzésről szól, amely egyszerre jelent mindent és semmit.” Az interjúban az otthonukról, az angol dalszövegekről, és a Los Angeles-i lesifotósokról mesélnek.

Szeresd azt, aki viszontszeret téged

Mi van a hold és a csillagok alatt
Mi van azalatt, mennyire közel vagyunk [egymáshoz]
Elrejtjük, amit meg akarunk osztani
Fogd meg a kezemet - elviszlek oda

Hívnak a vadonból
Van egy kígyó az ágyadban
És ez mond neked valamit (mondja)
Igen, éppen így szeretem!
Amikor magányos vagy
Csajszi, szolgáld ki magad
Tedd azt, amire vágysz.

Refrén:

Hatolj át a nyilaiddal
Találd el a szívét
Ha nem tetszik nekik
Szeresd azt, aki viszontszeret téged!
A tökéletes vihar
Mi izgat fel téged?
Mindent megkaphatsz,
Szeresd azt, aki viszontszeret téged! 
Izgass fel, izgass fel, izgass fel
Izgass fel, izgass fel,
Szeresd azt, aki viszontszeret téged
Izgass fel, izgass fel,
Szeresd azt, aki viszontszeret téged 
Izgass fel, izgass fel,
Szeresd azt, aki viszontszeret téged!

Hunyorítanunk kell, hogy lássuk, mi igazi
Hajolj közelebb hozzám
Számolj háromig és veszítsd el az önuralmadat
Ha tetszik, tudasd velem

[Refrén]

Egyesek kicsik, mások magasak
Néhányan ezzel születnek
Néhányan a vadászat kedvéért teszik
Néhányan csak az izgalomért teszik
Íjászok, célozzátok meg a tökéletes jelet és lőjetek

[Refrén]

Fordította: Jolie

[DOWNLOAD]

JOJO: Helló, itt JoJo a Tokio Hotellel, ha kíváncsiak vagytok, miért vagyunk még pár nappal később is ugyanabban a ruhában, azért van, mert mindig ugyanabban a ruhában járunk. Na jó igazából az egészet hétfőn vettük fel.
BILL: És Georg is már bűzlik egyébként.
TOM: Igen bűzlik.
GEORG: Ezért tartom így a kezem.
JOJO: Szóval múlt pénteken megjelentettétek, a “Run, Run, Run”-t, mi van mára?
BILL/TOM: “Girl Got a Gun”!
JOJO: Meséljetek erről a dalról!
BILL: Igazából ez az a dal az elsők között van, amit megírtunk erre az albumra Tommal. Szóval elég régi.
TOM: Csináltunk belőle pár változatot.
BILL: Igen, szóval ez egy szuper vicces dal. Igazából nem akarok túl sokat mondani a dalról, mert azt akarom, hogy mindenki kitalálja magának a saját elképzelését. Ezért forgattuk a klipet Tommal a sivatagban, és mi csak egy nagyon kicsit jelenünk meg benne. Nagyon szórakoztató volt.
TOM: Ez egy elég furcsa videó.
BILL: Igen, elég furcsa videó. Egy nagyon király rendezővel dolgoztunk. Ez egy új stílus, elég érdekes. Alig várom, hogy lássam, mit szóltok hozzá. Nagyon király dal.
JOJO: Mi a címe?
TOM: “Girl Got a Gun”.
JOJO: Most egyelőre ennyi. Vegyétek meg, aztán jövő héten egy újabb dal, és utána az album. Rendeljétek elő most! A Tokio Hotellel lógok és hamarosan folytatjuk.

A fordításért köszönet illeti Betty-t (http://www.tokio-h.com/) !

KISS ME

Pop: They were teen stars from a Magdeburg village. As megastars they fled to Los Angeles. And today?

Bill kisses. Subject, predicate. Simple sentence but it’s rather complicated. „I have never kissed someone in front of a camera before“, says Bill „I’m totally shy“.

First scene of the video shooting for a new song of Tokio Hotels new album in Los Angeles: Bill Kaulitz sits in the middle of a couch, to his right brunet, to his left a Blondie, behind him a redhead and around him young pretty and half naked people, everybody tightly entwined and everybody kissing.
Second scene: Bill walks through a corridor, shoves himself between two girls who are making out, he takes over one of them: around him young pretty half naked people, everybody tightly entwined and everybody kissing.

Third scene: similar.

A Spiegel-cikk rövidített változata, az új információkra szorítkozva:

"Még sohasem csókoltam meg senkit a kamerák előtt." - mondja Bill. "Nagyon félénk vagyok."

A video a Tokio Hotel első kislemezéhez, a Love Who Loves You Back című dalhoz készül. Bill kétoldalán és mögött csinos lányok ülnek, körülöttük rengeteg félmeztelen fiatal lány és srác csókolózik.

A forgatás szünetében Bill elmesélte, hogy kezdetben mindezt viccesnek találta, és hogy a lány, akivel csókolóznia kellett, hevesen bevetette a nyelvét és Bill úgy érezte, hogy megerőszakolták a nyelvét. De hamar hozzászokott ehhez és a gátlásai gyorsan eltűntek.

Egy másik jelenetben félmeztelen lányok láthatóak a medence alján - Bill megjegyzése: "Egy kicsivel több bőr [meztelenség] jobb lenne, akkor láthatnánk melleket is."

A dallal kapcsolatban Bill elárulta, hogy a szerelmet nem kell komolyan venni. "Néha az embernek el kell vennie azt, amire szüksége van, nem kell mindig a nagy szerelemnek lennie. Senki sincs szívesen egyedül: egyszerűen legyél azzal, aki viszontszeret téged. Ennek ellenére hiszek az igazi szerelemben."

A világsikert követően az ikrek élete teljesen megváltozott. A nap 24 órájában testőrök őrizték őket, mindig állt egy őr az ajtajuk előtt. A 21. születésnapi partijuk után egy feltúrt lakásba érkeztek haza: minden holmijukat, még a fehérneműjüket is átkutatták. Azonnal otthagyták a villát, négy hétig a Grand Hotelben laktak, majd magánrepülővel Los Angelesbe költöztek és ott telepedtek le. El akartak tűnni a nyilvánosság és a média elől. Így is tettek.

Los Angelesben szabadabban élhetnek. Sokat járnak szórakozni, a legmenőbb klubok tagjai - mint például a SoHo House, ahol az éves tagdíj 1400 dollár. Az ikrek jobban szeretik a fizetős helyeket, mivel ott senki nem zavarhatja őket bulizás és pihenés közben és fotót sem tudnak róluk készíteni.

A költözés után Bill még a Tokio Hotel nevet sem akarta hallani. "Elment a kedvünk az egésztől, annyira kimerültünk, nem volt miről beszélgetnünk. Tudtam, hogy ha nem lépünk, akkor a következő album szar lesz. [...] Egy olyan albumot, ami elmegy, nem akartam. Jobb inkább egy szünet és utána valami klassz [album]. A legtöbben lebeszéltek minket erről, mert hogy ez öngyilkosság lenne a karrierünk szempontjából. Úgy éreztünk, hogy nekünk mindegy."

A srácok egyszerűen csak élni akartak - ahogyan minden hétköznapi ember: bevásárolni, moziba menni, kutyát sétáltatni. Németországban csak úgy mehettek moziba, ha előtte kibéreltek egyet a számukra.

A 20. születésnapjukon kibérelték a Heide vidámparkot Soltauban, a 25. születésnapjukat azonban sokkal egyszerűbben ünnepelték. A barátaikkal leruccantak Palm Springsbe, ahol egy ötcsillagos szállodában laktak, internettel és wellness-részleggel - és Bill a saját nevére foglalhatta le a szobáját.

Az új életükben furcsa dolgok is akadtak: amikor Billnek egy szociális biztonsági számra volt szüksége, hosszú sor állt a kormányhivatalban. Erre ő: " Most itt kell várnom mindenki mással? Az asszisztensem nem csináltathatja meg?"
A partikon is furcsán érezték magukat kezdetben. A korábbi burokban élt életük miatt nem tudták, hogyan kell bájcseverészni új emberekkel. Csak álltak szótlanul, amikor vadidegenek csatlakoztak hozzájuk. "És mit csináltok? - Zenét. És a többit nekik kellett kitalálniuk." mondja Bill. "Mindenki azt hiszi, hogy szuperfurák vagyunk."

Új barátságokat kötöttek Los Angelesben és ennek köszönhetően találtak rá az új inspirációjukra: a los angelesi klubéletre, a bulizásra, a szabadságra. A bulizás néha a stúdióban is folytatódott, amit az ikrek Hollywood Hills-i házában rendeztek be. "Azt csináljuk, amit mi akarunk." - mondja Bill. Teljesen szabadok és ezt nagyon élvezik.
Még mindig tervezik, hogy egyszer elmennek Indiába. Bill: "Csak egy hátizsákkal." Tom: "Indulás előtt minden cuccomat eladnám." Bill: "Igazi kaland lenne." Tom: " Valami teljesen más lenne, olyan, amit még soha nem tapasztaltam meg korábban. És nem akarom, hogy sok pénz legyen nálam, mert ismerem magamat, egy hotelben foglalnék szobát és elmulasztanám a valódi élményt."

Egyelőre azonban csak annyit terveznek, hogy október elején visszatérnek Németországba, hogy szerepeljenek a Wetten, dass...? műsorában. A kérdés az, mit akarnak még mindig ott.

Fordította és fogalmazta: Jolie

Universal: Tokio Hotel, "Kings Of Suburbia", 2014

Világszerte hét millió eladott album, platinafokozat 68 országban és egy félmilliós tömeg előtt adott koncert az Eiffel-toronynál. TV-sztárok és a bulvármédia kedvencei. Szupersztárok a szó legvalódibb értelmében. Olyan népszerű banda, hogy minden lépésüket fotósok serege követi.

Bill és Tom Kaulitz mindezt a Los Angeles nyújtotta ismeretlenségre cserélte le. Egy város, ahol nem ismerik fel őket azonnal. Egy világváros, ahol a paparazziknak más a fontos. Ideális feltétel ahhoz, hogy új életet leheljenek a bandájukba.

"Amikor az USA-ba jöttünk. már nem hallottam többé a Tokio Hotel nevet. Annyira elegem volt mindenből.", mondja Bill. "Rá akartunk jönni, mit akarunk igazából az élettől. Ezért hátrahagytuk a zenét és a karrierünket, kiürítettük a fejünket és megkockáztattunk egy radikális új kezdést.“

Universal.de

Time that we have to talk
Are we on? Are we off?
On the phone, reality
Every word is killing me.

You dirty bitch, beautiful
Treatin’ me like an animal
Changing rules, I never knew
Let me get, over you.

[read the whole lyrics]

Itt az idő, beszélnünk kell
Együtt vagyunk? Vége van?
A telefonban a valóság
Minden egyes szó megöl.

Te mocskos kurva, gyönyörűség
Úgy kezelt, mint egy állatot
Változtatott a szabályokon, melyekről nem is tudtam
Hadd lépjek túl rajtad.

[elolvasom a teljes dalszöveget]

JOJO: Mondtam nektek, hogy eljönnek. Tokio Hotel! A pokolba veletek srácok!
MINDENKI: Helló!
JOJO: Visszatértek! Minden alkalommal mikor felhozom a neveteket… pedig csak egy interjúnk volt.
TOM: Igen. ???
JOJO: Friss energiát hoztak Németországból. Akkoriban ti voltatok a Tokio Hotel zenekar, akik még sosem jártak Tokióban.
BILL: Pontosan.
TOM: Pontosan, de ez azóta megváltozott.
JOJO: Szóval jártatok Tokióban?
BILL: Igen.
TOM: Ez megváltozott. Jártunk ott és szuper volt. Imádtuk. Egy vagy két koncertet adtunk?
GEORG: Kettőt.
BILL: Igen, talán kettőt.
TOM: Voltunk ott párszor.
BILL: Őrült város.

[elolvasom a teljes szöveget]

BILL: Jó reggelt!
GIANLUCA FELLINI: Helló!
TOM: Szia!
GIANLUCA FELLINI: Jó találkozni.
TOM: Helló mindenki!
BILL: Sziasztok!

BILL: Ez az én egyedi Buffalo cipőm. Igen, ez lesz aztán a kaland.

[elolvasom a teljes szöveget]
 

BILL: Komolyan, Németország egy őrület volt, mielőtt ide jöttünk. A dolgok irányíthatatlanná váltak. Például mikor hazamész és próbálsz egy kicsit elvonulni, magánéletet élni, rájössz, hogy hűha, ilyen számunkra már nincs többé.

BILL: Betörtek hozzánk és tiszta őrület volt az egész! És akkor azt mondtuk, “Oké, kizárt hogy itt egyfajta normális életet tudnánk élni.” Próbálkoztunk, de aztán rájöttünk, hogy oké, egyszerűen nem éri meg. Szóval a döntés nagyjából egy este alatt született meg, összepakoltuk a bőröndjeinket, fogtuk az egész családunkat, a kutyáinkat és mindent, aztán béreltünk egy repülőt és aztán igen, leléptünk!
TOM: A fontos dolgokat hoztuk magunkkal, itt van nekem Bill, a kutyák, a család! Magunkkal hoztuk pár barátunkat is, szóval mindenki itt van, és van egy hatalmas házunk, és mindenki jól érzi magát. Szóval a fontos dolgok, például a család és a barátok mind velünk vannak.

[elolvasom a teljes fordítást]
 

BILL: Az igazat megvallva tavaly készen álltunk, hogy megjelentessük az albumot. Szóval minden… a lemezkiadó hallotta a dalokat. Meg volt már a dallistánk…
TOM: Már mindenki tervezgetett.
BILL: Már mindenki tervezgetett, mivel már nagyon közel voltunk ahhoz, hogy fellépéseket szervezzünk, már szinte elkezdtük a reklámozással kapcsolatos dolgokat, már terveztük a tévés megjelenéseket. Majdnem elkezdtük összeállítani az időbeosztást, a csapat is izgatott volt. Mindenki készen állt, hogy megjelentessük. És a szó szoros értelembe véve, az utolsó pillanatban, végül azt mondtuk, hogy “Oké, NEM”.
TOM: Nem is igazán mondtuk ki, hogy “nem”, inkább… visszamentünk a stúdióba, és elkezdtünk újra dalokat írni.
BILL: És nagyon jó dolgok történtek. Elkezdtünk dalokat írni a stúdióban, és remek dolgokat vettünk fel, és az egy remek időszak volt a stúdióban. Én pedig “Oké, tudjátok, ezek a dalok, amiket most írunk nagyon erősek, és tovább akarok írni, tovább akarom ezt csinálni, mert fantasztikus dolgok történnek.”

[elolvasom a teljes fordítást]

Tokio Hotel TV [3. rész] – “Tom végezd a rohadt munkádat – Te vagy az asszisztensem”

TOM: Üdv Los Angelesben, a napfény városában… Három éve vagyunk Los Angelesben és még nem tapasztaltunk ilyen időjárást itt, zuhog és borzalmas. Egész évben egyetlen napon fotózunk odakint és a mi szerencsénkkel így esik, de lesz pár fotó odakint és őrület mi van az utcán. És épp most láttam, hogy le van húzva a kocsim ablaka, így vehetek majd egy újat.

6 órával korábban…

GEORG: Úton vagyunk a második helyszínre a mai fotózáshoz. Megint nagyon korán kezdünk. Az időjárás nagyon rosszul fest, ha kinézel. Reméljük a legjobbakat, hogy ma nem fog esni, mivel a legtöbbet odakint fogunk fotózni.

GEORG: Szóval most érkeztünk meg a házhoz.
GUSTAV: Meglepetés, meglepetés!
GEORG: Meglepetés, elkezdett esni.
GUSTAV: Igen.

[elolvasom a teljes fordítást]

Tom: Welcome to LA! Sunshine city. It’s… We’re in LA for 3 year, I’ve never seen weather like that. It’s pouring, it’s terrible. It’s like, we have one day of out shooting in the whole year and without a lack it’s raining like that. But we had a couple of shoots and… but the street is crazy! And I just saw that my car, the windows are open so I have to buy a new car as well.

[read the whole transcription]