A Tokio Hotel nem hivatalos ötödik tagja rögtön viharosan fogad engem, szó szerint majd nem bekapja a kezemet lelkesedésében. Oké, általában ritkán kerülök karnyújtásnyi közelségbe az interjú alanyaimmal, de természetesen Pumba ez alól kivételt képez. Éppen ezért Bill Kaulitz bulldogja csalódott lesz, hogy nem vehet részt a beszélgetésben, mert időközben az egyik hölgynek le kellett vinnie. Vonakodva hagyta el a Ritz Carlton lakosztályáját, ahol Bill és Tom Kaulitzcal, Georg Listinggel illetve Gustav Schäferrel kényelembe helyeztük magunkat a kanapén. ”Nem szeret másokkal sétálni, általában utánam szokott futni”, meséli nekem Bill és szkeptikusan figyeli még egy pillanatig kis barátját, ahogy lógó füllel távozik. De a zenekar többi tagjának töretlen a jó kedve. Red Bullos dobozok nyílnak zizegve, hogy leküzdjék a közelgő fáradtságot. (Tom Georgnak: ”Ugye most nem öntöd ki pohárba?” Georg: ”De igen, szép pohárból fogok most inni. Egészségetekre!”) Most pár csöndes év után, ismét felgyorsultak a dolgok a Tokio Hotel háza táján. Annál inkább örülök neki, hogy szakítottak időt arra, hogy velem beszélgessenek. Inkább beszéljünk arról, amit a zenekar a legjobban szeret: a zenéről!

JoJo Wright interjú – 5. rész

JOJO: Helló, itt JoJo a Tokio Hoteles srácokkal. A rajongóitok küldtek kérdéseket és az Alienjeitek őrületesen elárasztottak velük. Tokio Hotel ARG azt írja, hogy eltelt 5 év, üzentek valamit a rajongóitoknak?
BILL: Sajnáljuk, hogy ilyen sokat kellett várnotok.
TOM: Vége a hamarosannak.
BILL: Igen, szóval túl sokat buliztunk. Na jó, nem, csak szerettünk ezen az albumon dolgozni és így tovább tartott mint gondoltuk. Egyszerűen ez történt. Rengeteg dalt írtunk, és az volt a célt, hogy a lehető legjobb albumot hozzuk össze. Szerintem sikerült is.
TOM: Igen, a zenekar legjobb albuma lett.
JOJO: ??? [rajongó neve] kérdezi, hogy milyen érzés a visszatérés? Izgalmas, idegesek vagytok?
TOM: Igen, valahogy furcsa, mert most már például mi is 25 évesek vagyunk így furcsa.
JOJO: A furcsa egy jó szó.

JoJo Wright interjú – 4. rész

JOJO: Helló, itt JoJo Wright a Tokio Hotellel! Akkor folytassuk. Sokáig el voltatok tűnve, mert szünetet tartottatok.
TOM: Elég sokáig igazából.
JOJO: Meddig? Igazából azt szokták mondani, hogy ez egy nagyon veszélyes dolog, mert a rajongók új arcokat keresnek. De a ti rajongóitok ennél erősebbek, sőt talán még erősebbek lettek.
TOM: Igen, nagyon intenzívek, imádjuk őket és nagyra értékeljük ezt.
BILL: Igen. Mindig is nekünk volt a legjobb rajongó táborunk, szóval tényleg őrületes.
TOM: Még ez idő alatt is nyertünk rajongói díjakat, miközben dolgoztunk az albumon…
BILL: Nagyon támogatóak, pedig nagyon hosszú ideig várakoztattuk őket. Tavaly már készen álltunk, hogy kiadjuk az új albumot, de aztán visszakoztunk, mert nagyon jól éreztük magunkat a stúdióban, így úgy döntöttünk még egy évet a stúdióban töltünk és amúgy is maximalisták vagyunk.
TOM: Mindenki azt hiszi, hogy őrültek vagyunk.

A Tokio Hotel visszatér a zenei piacra új albumával, a ”Kings of Suburbia”-val. És annak ellenére, hogy a srácok elfoglaltak, szakítottak rá időt, hogy beszélgessenek az Apelzin.ru-val a modern zeneiparról, kedvenc előadóikról illetve arról, hogy miért tartott ilyen sokáig felvenni az új albumot, a ”Kings of Suburbia”-t.

Most európai promóciós turnén vagytok. Jöttök Oroszországba is?
Szeretnénk Oroszországba menni. Szerintem a közel jövőben (mármint az elkövetkezendő napokban) nem fog összejönni. De szeretnénk turnézni ott is. Biztos fogunk ott is játszani és találkozni az orosz rajongóinkkal.

Akkor az orosz rajongók találkozhatnak veletek a 2015-ös világturnén?
Ó, igen!

Where home is
They started as a school band in Magdeburg and had their wordlwide breakthrough soon after that. With a little showcase at Radio SAW, Tokio Hotel presented their fourth studioalbum “Kings of Suburbia”. Elisa Sowieja from Volksstimme spoke with the twins Bill and Tom Kaulitz.
How does being home feel?
Bill: Wonderful! Sadly we never actually get to see anything of the city we’re in at that momen – although we already know Magdeburg by now. But we’re still happy to be here.
You played a concert here, in front of two dozen people. How did that feel?
Bill: It was kind of odd! But I do like being so close to the people you’re performing for once in a while.
Tom: I’m always a little more excited than usual. It just feels more intimate, performing in front of such a small crowd.
You’ve already been in Germany since the past week. What did you do since then?
Tom: We’ve been promoting the new album from the morning until the evening. We start at 9 in the morning and that just goes on until 10 at night. Then we go to sleep and drive to the next city.

RIPORTER: Úgy hallottam, irányításmániás vagy. Mennyire pánikolnál vagy lennél klausztrofóbiás egy 1-10-es skálán?
BILL: Nem nagyon, mert szerencsére egy ez egy nagy luxus lift, de igaz, hogy tényleg irányításmániás vagyok, sosem engedem át az irányítást másnak. Néha szeretnék sokkal lazább lenni, és visszavonulót fújni, hogy csak azokra a dolgokra koncentráljak, ami fontos. De folyton figyelnem kell mindenre és duplán ellenőrzöm, hogy például bezártam-e az ajtót, és szerintem eléggé rémálom lenne számomra, ha beragadnék a liftbe.

RIPORTER: Az új dalotokban, az áll, hogy szeresd, aki viszont szeret. Szerettél már olyat, aki nem szeretett viszont?
BILL: Igen, velem is előfordult. Szerintem sok ember azt hiszi, hogy hírességként védve vagy az ilyenektől, de igazából velem is előfordult.

Tom és Bill, már nem vagytok tinik – most be kell törnötök a “felnőtt popzene” piacára. Tudatában voltatok ennek, amikor felvettétek a lemezt?
Tom Kaulitz: Nem. Kezdetben nem gondoltunk semmit. Már azzal kockáztattunk, hogy olyan hosszú szünetet tartottunk. Ha a mai zeneiparban nem adsz ki dalt hetente, akkor máris van egy új művész a láthatáron és te már csak történelem vagy. Nem törődtünk ezzel, túljutottunk ezen. Én furcsának találom, amikor a zenészek új dalokat adnak ki és új albumokat készítenek megállás nélkül. Ez nem így működik, ha valóban kreatív vagy. A dalírás időt igényel.
Bill Kaulitz: Nem hiszek abban, hogy csak leülsz és megcélzol egy bizonyos célközönséget. Ezzel az albummal olyan zenét készítettünk, amit mi magunk is szeretünk hallgatni a magánéletben. Ez az egyetlen módja a sikernek: amikor te magad gondolod azt, hogy ez a legjobb dolog, amit kiadtál a kezedből.

Video: Très Click - interview with Bill (+ English translation)

GEORG: Ma promóciós napunk van…

GUSTAV: Tedd fel a kibaszott kérdésed! Mit akarsz kérdezni tőlem?

FOTÓS: Fo…?
GEORG: Georg.
FOTÓS: Georg!
TOM: Beszari George.
FOTÓS: Szuper.

BILL: Minden levél barna…
GEORG: Minden levél barna…
BILL: És az ég kék…
GEORG: És az ég kék…

MARIA GRASS: Az egész világ a Tokio Hotelről beszél illetve “visszatérésükről”, de maguk a srácok ezt másként látják. Szerintük sosem tűntek el, csak időt hagytak magukra a visszatérésre. 4 év telt el azóta. Az egykoron hosszú hajú tinik ma már szakállt és sok piercinget viselnek az arcukon. Új klipjük a határtalan szerelemről szól, más szavakkal nyelves csókok és egyéb orális érintkezések. Már többé nem ártatlanok, mikor a tini sztárok felnőnek.

NARRÁTOR: Németország pop menekültjei visszatérnek. Péntek este, 4 év után próba a Tokio Hotel első fellépésére. A “Wetten, dass…?”-t választották Erfurtban. Emberek milliói fogják nézni. Még a sztárok is idegesek.

BILL: Mindig ideges vagyok. Tényleg mindig. Ha turnézunk és van úgy 35 koncertünk, akkor is ideges vagyok az utolsóig. Szerintem ez a része, de a koncert előtt nem lehet hozzám szólni, nagyon koncentrált vagyok és tök ideges. Amúgy örülök, hogy nem kell hánynom, mert ismerek olyanokat, akiknek mindig kell fellépés előtt.

SANDRA REISS: Ma nemzeti ünnep nap van (október 3. a német egyesülés napja), mert Németországban a Tokio Hotel új albumának megjelenését ünnepeljük és itt vannak… a premier az öltözőben lesz. Helló Tokio Hotel!
BILL: Helló!
SANDRA REISS: 5 évig szünetet tartottatok. Az ember azt hinné, hogy 5 évig készült ez az album, ez igaz?
BILL: Nem… az első másfél évben semmit sem csináltunk. Az első másfél évben visszavonultunk, semmit sem csináltunk, semmi zene, abszolút semmit. És aztán lassan elkezdtünk visszatérni a stúdióba. Igen, 2009-ben jelent meg az utolsó album, turnéztunk vele 2011-ig. Jártunk vele Dél-Amerikában, Japánban, Oroszországban és turnéztunk. És aztán… másfél évig semmit sem akartunk csinálni és csak utána kezdtünk el dolgozni az albumon, így valójában az a 4-5 év nagyon gyorsan elment.

MARKUS LANZ: Az őrület folytatódik!
BILL: Kapunk egy csokor virágot?
MARKUS LANZ: Nem, nem kapsz, de Gustav tegnap azt mondta a próbán, hogy szeretne egy csokor virágot és azt mondta, “Csak akkor megyek el a “Wetten, dass…?”-ba, ha kapok virágot.” Gustav gyere le és csatlakozz hozzánk, aztán megkapod a virágot.

MARKUS LANZ: Rendben, mindenki fáradjon a kanapéhoz. Gustav, tessék a virágod! Kövessetek srácok! Bill, Tom, Georg és Gustav. Nagyon örülök, hogy itt vagytok! Már 5 éve, hogy nem volt visszatérés, biztos elfelejtettek dolgozni.

Sikítás! A Tokio Hotel visszatér Németországba – és a Bild is ott volt.

Általában nem ilyenek szoktak lenni a sajtótájékoztatók. Béna kérdések, standard válaszok. Nem úgy a Tokio Hotelén csütörtökön.

A Kaulitz testvérek megjelentek a berlini Babylon moziban és üdítően nyíltan beszéltek a szexről, a dohányzásról és a siker okozta nyomásról.

Az ok: Új albumuk, a “Kings of Suburbia” pénteken jelenik meg.

GUSTAV: Köszönöm.

BILL: Jó reggelt.
TOM: Reggelt, mi?

GEORG: Így akar kinézni.

GEORG: Próbáljunk meg egy kis életet lehelni ebbe az arcba. Visszatértem újra az életbe, mi?!

BILL: Jó nagy díszlet, mi?
SHIRO GUTZIE: Sok ember van…
BILL: A zenét fel kéne nyomni hangosabbra!

KAMERAMAN: Akkor szerelmeskedjünk! Kész! És forog a kamera… Rendben! Forog a kamera. Szép és srácok lassítsatok. Kész? A kamera forog. Kész! Mehet a zene!

RENDEZŐ: Érintsd meg Bill mellkasát, igen! Így tartsd a kezed a mellkasán, kérlek. Menj így végig! Láthatnánk úgy, hogy hátulról érinti meg?

Masquerade [English lyrics / magyar fordítás]

Louder Than Love  [English lyrics / magyar fordítás]
 

Miért költöztek Los Angelesbe?

Bill Kaulitz: Mivel egy olyan ponthoz értünk, ahol már túl sok volt ez nekünk. Muszáj volt eltávolodnunk ettől az egész Tokio Hotel-őrültségtől. Rá akartunk jönni, mit akarunk igazán az élettől. Ezért egy időre félre kellett tennünk a karrierünket és kiszellőztetni a fejünket.

Kaliforniában megtalálták azt a névtelenséget, amire annyira vágytak?

Bill Kaulitz: Igen. Kezdetben nem egészen Los Angelesbe akartunk költözni, hanem csak egy kis ideig ott élni. Így teljesen el tudtunk tűnni. Először szinte egész nap otthon ültünk és alig mentünk ki az utcára.

Remek nap

Fordította: Jolie
 

Az érdekesebb (értelmesebb) információk a chat anyagából:

- a banda turnéra fog indulni, éppen az első időpontokat tervezi
- Tom tetoválása a hüvelykujján (öt pontocska) a számára öt legfontosabb embert jelképezi, a legnagyobb pont ő magát szimbolizálja
- a franciaországi fellépés akusztikus lesz, különleges változatban adják majd elő a dalokat az új albumról
- Georg kedvenc dala az új albumról a Great Day
- a Girl Got A Gun az egyik első dal volt, amit Tom Billel együtt írt az albumra
- Bill és Gustav kedvenc alkoholos itala a whisky kóla
- Georg kedvenc alkoholos itala a gin tonic
- Tom kedvenc alkoholos itala az Eastern Standard
- a srácok kedvenc zenészei jelenleg: Chet Faker (Tom), Robyn (Bill), Joe Bonamassa (Gustav), MC Fitti (Georg)

 

Sosem hagylak téged cserben

Nem, én – sosem hagylak téged cserben (téged cserben),
Nem, én – sosem hagylak még egyszer cserben.

Fejhallgatók – Fejhallgatók,
Sztereó a fülemben,
Szivárványok – Szivárványok,
A fejem felett látlak téged,
Hello – Hello,
Mintha sosem lettem volna itt,
Nincs senki – Nincs semmi, amit éreznék.

Teljes homály – Teljes homály,
Úton vagyok a belvárosba,
Ordítanak – Ordítanak,
Felerősödnek a hangok,
Olyan hangos – Olyan hangos,
Átvágok a tömegen,
A klub elhalványul és a tánctermet bámulom.

Most újra látom az arcodat,
Ezúttal – ez szerelem,
Több van köztünk, mint barátság.

Refrén:
Nem, én – sosem hagylak téged cserben (téged cserben),
Nem, én – sosem hagylak még egyszer cserben.
Baby sosem, sosem, sosem foglak még egyszer,
Baby sosem, sosem foglak még egyszer cserben hagyni.

Ne állj meg – Ne állj meg,
Fejezzük be, amit elkezdtünk.
Olyan forró – Olyan forró,
Olyan közel ahhoz, hogy összetörjön a szívem,
Nekem megvan – Neked megvan,
A jegy a csillagokba és,
Mindent megígérek neked, amit nem tudok megtartani.

Most újra látom a táncodat,
Ezúttal – igazából,
Több van köztünk, mint barátság.

Repülni akarok veled a végig,
Megígérem neked, hogy jobb ember lesz belőlem.

Refrén:
Nem, én – sosem hagylak,
Nem, én – sosem hagylak,
Nem, én – sosem hagylak még egyszer cserben.
Baby sosem, sosem, sosem foglak még egyszer,
Baby sosem, sosem foglak még egyszer cserben hagyni.
Sosem hagylak cserben,
Sosem hagylak cserben.

Fordította: Jolie